"Az utóbbi 3 hétben olyan jól teljesítettem az oldal jelszavát - "Ne élj buborékban!" - , hogy még írni se volt időm azokról a kalandokról, amiket átéltem november 23. óta. Hinnye, azóta mennyi minden történt. Úgy döntöttem, hogy most van egy szabad reggelem, leülök, és átgondolom, mik történtek velem. Szerintem eléggé izgalmas ahhoz, hogy megosszam veletek is! :) Elvégre ezért csináltam a blogot! :D Túl vagyok egy szalagavatón, egy betegségen, rengeteg, de rengeteg veszekedésen - és talán azoknak feldolgozásán - , kórusfellépéseken, izgalmas random utazásokon, és akkor még következik a mélyvíz : egy nap alatt kell megtanulnom 5 dalt további fellépésekre, összerakni a karácsonyi ajándékokat (mert sokakat utoljára holnap látok karácsonyig) , és még egy hosszú töriesszét is kéne írni, hogy félévkor az a stabil négyes átlagom ne nagyon bojduljon fel, mert annak nem igazán örülnék - ami amúgy nekem tök gyanús, mert most konkrétan semmiből sem állok 4,0 alatt, ilyen utoljára általánosban volt (bár akkor 5,0 voltam, de hát elsőtől negyedikik az még nem annyira művészet) . Ez engem szabályosan zavarba is hoz, és még ráadásul nyeregben is érzem magam tőle, mert sikert sikerre halmozok úgy, hogy pótolni a betegséggel kiesett napokat lehetetlen, a dogák jönnek, én megírom őket, bízok a görbülésben, aztán kiderül már megint, hogy nem is vagyok én olyan hülye, mint ahogy azt közvetlen dogák előtt/alatt/után gondolom magamról. Várom már a koppanást, idén tuti taccsra fog tenni, ha beszedek egy egyest bármiért, úgyhogy ha egy tanárom ki akar kergetni a világból és ezt olvassa, akkor rendesen megszorongathat, ha úgy gondolja xD De tudom, hogy nem gondolja úgy senki :P Természetesen az elkövetkezendő teendőimet képzi egy karácsonyi videó elkészítése is a városról, ahol élek. A minap havazott és az megmaradt, olyan szép volt a táj, de nagyon hosszú és fárasztó napom volt, gondoltam "majd holnap felmegyek a kilátóba" - úgy sincs messze, busszal 5-7 perc - , és onnan csinálok pár felvételt, továbbá valamelyik reggel elmegyek egy 1,5 órás útra az adventi villamossal a pályaudvartól egészen Majláthig és vissza. Utóbbit amúgy pontosan mára terveztem, mert kötelezően be lettünk hívva 0. órára próbálni, amit úgy gondoltam, hogy rendben, ezt a békát most le tudom nyelni, +1 lyukasba nem haltam bele egy évig minden csütörtök reggel, hátha most se fogok. 7:54 és itt írkálok az ágyban, mert kiderült, hogy nem hogy első, de második órám sincs ma, azt meg nem vállalom el, hogy fél 8-tól fél 10-ig ücsörögjek, az már több, mint a nap további része. Két következménye lesz ennek :
Lássatok pár képet, illetve videót az utóbbi 3 hét történéseiből : Mondtam már, hogy megjött az emelt érettségi eredményem? :D Lehet, hogy igen, de ha nem, akkor most prezentálom ^^ A középső jó nagy rész az, amit most csináltam, ősszel :) Jelenleg 372 pontom van, ami elég TALÁN egy fizetős médiára vagy egy állami angol-infó tanárra... hát, lesznek még itt harcok a fejemben. Ha a matek érettségim jobban sikerül, mint az emelt angol, akkor még bőven van esély a fizetős médiára, ami az álmom ^^ Mint már említettem a bejegyzés elején, megvolt 26-án - a PlayIT napján >:( - a szalagavatóm, ami egy olyan nap volt, hogy szívem szerint ott megállítottam volna az időt és életem végéig élvezném. A tánc elején végig az ment a fejemben, hogy jó ég, ez most van és mindjárt vége, de én nem akarom. Pláne előtte a rövid - élvezhető hosszúságú - köszönő műsorunk... 8 év képeit egyben látni és visszafogni magad, hogy ne törjön el a mécses, mert a műsort te zárod egy fél verssel, hát az a legnagyobb megpróbáltatás a világon. Talán az emelt angol szóbelin izgultam annyira november 12-én reggel az egyik szomszédos gimiben, mint ott, két héttel később az aulánkban. Ez is megvolt, és a szalag a helyére került, úgyhogy mindenki láthatja : a nagy szívás még csak most kezdődik! :D Aki ismer, az pedig tudja, hogy a (nekem könnyebbik) felén én már túl vagyok! Erre is olyan jó gondolni... mint egy szuperhős, aki bármire képes, ha nagyon akarja! Legyetek ti is ilyen hősök! :) Advent második vasárnapján nyakamba vettem a várost és elmentem Anyával a diósgyőri várhoz, ahol szintén rendeznek gyertyagyújtást. Valami gyönyörű volt a végén, amikor a második torony is belilult, és még egy kis tűzijátékkal is készültek, ami szerintem pontosan elegendő volt az ünnepi hangulat i-jére pontnak (magyarul kilőttek vagy 5 tűzijátékot, aztán sziasztok, de szerintem több nem is kellett) . Miért érdekes az a kép, amin egy vonaton ülök egy "divatos" függöny előtt? Ennek is története van ám! A kórussal múlt hétfőn mentünk az Állami Operaház elé a Szfinx teraszra egy szuper koncertet csapni, amit élőben sugároztak a Facebookra, úgyhogy vissza is nézhető >>>ITT<<< . Amiért ez a kép érdekes, az az, hogy a kórus külön bérelt busszal utazott fel Pestre, ami 13:00-kor indult, és hát az történt, hogy én 12:50-re elmentem az énekteremhez, gondolván onnan indulunk. Nem nyertem. 13:07-kor telefonáltam, mikor már a taxiállomást meg a nagy kavicsos parkolót megnéztem, hogy merre vagyunk. A válasz : Úton. 13:05-kor indultak el. Erre én persze iszonyatosan bedühödtem, hiszen napok, illetve hetek óta arra a koncertre készültem. De nem abból a fából faragtak engem! Elindultam hazafelé, majd 13:16-kor eszembe jutott, hogy minden óra 30 perckor indul InterCity járat a Keletibe és pont nálam van az ellátottak utalványa és 1000 Ft, amit a vásárra kértem anyától, ha egy forró csokit vagy valamit megkívánnék. Így hát spuri, csak elérem a vonatot, gondoltam. 25-kor futott be a villamos a pályaudvarra, rohanok mint az őrült, kérdem az egyik jegypénztárban, hogy a Borsod IC-re lehet még kapni jegyet? Pozitív visszajelzés és ehhez felvett tempó, -935 Ft, -1 lehetőség utazásra (maradt márciusig EGY, ezt januárban fogom használni majd szülinapom hetére, mert akkor megyek nyílt napokra Pesten szétnézni) , és akkor így bent vagyok fél 4-re a Keletiben, fél 6-tól van a koncert. Az Andrássy út ezen szakasza gyalog a Keletitől fél óra, akkor nem kell jegy trolira, inkább legyaloglom. Így is volt időm gyönyörködni a környékben, mert 4-től 5-ig annyi dolgom volt, hogy a többieket várjam, ők még a vásárban elszórakoztak maguknak - így értem korábban a helyszínre egy órával, mint ők! :D Mindenki meglepődött és örült nekem - ez is ritkaságszámba megy, úgyhogy nem tudtam, hová írjam fel, hát persze, hogy ide :D - , lement a koncert, ami baromi jó volt, majd hazafelé az M3-ason a "plázasoron" megálltunk egy jót vacsizni és beszélgetni különböző remek témákról. Hazaestem negyed 12-re és bedőltem az ágyba. Izgalmas volt, az egyik legjobb élmény az utóbbi hetekből ^^ Nagyot ugrok időben, szombatra. Ami a koncert és a MineShow között volt, arra inkább nem szeretnék emlékezni, mert én nem éreztem rossz élményeknek, amiket átéltem, de a környezetemben a legtöbben annyira annak könyvelték el, hogy bennem is lehúzták ezeket a dolgokat, úgyhogy akkor itt most pont, és térjünk át a Nagyerdei Stadionra :D Zsuzsi kolleginám mondta nekem kb. egy hónapja, hogy tervez menni a közeli Mineshowra, van hely a kocsiban, csak Aput kell meggyőznie. Mondtam rendben, beszéld meg, és örömmel jövök. Hát mentünk, láttunk, találkoztunk, király volt!!! A YouTuber részleghez új, a Linistry által üzemeltetett "sorbanállási" rendszer működött, melyről a molinót láthattátok a videóban. Annyi dolgom volt, hogy bediktálom a keresztnevem és a telefonszámom, majd kapok egy sorszámot és ha sorra kerülök, azt láthatom több képernyőn a Hall területén, és SMS-t is küldenek, mellyel a megkapástól számított 15 percen át engednek be a zónába, hogy érintkezhessünk azokkal, akiket nap mint nap látunk a képernyőn. Ha a kedvenc pillanatomat kéne kiválasztani, kettő közül nem tudnék választani :
Mint minden szerdán, tegnap is volt rádiófelvételünk, de ezúttal nem a miskolci, hanem az egri stúdióban! Suli után irány a kocsi és hajtunk Egerbe, a jó kis nemzetiségi zenére a Dankó rádióban :D Miután megvolt az adás, a vágó-szerkesztőnkkel elmentünk pizzázni és megnézni a Dobó teret, a kép onnan származik, valami eszméletlenül gyönyörű! Ehhez képest Miskolc nagyon elhanyagolja magát, ezt tapasztaltam nagyon szomorúan :/ Egy élmény volt ott járni, csak annyit bánok, hogy az egri moderátorkollégákkal nem tudtam egyeztetni egy talit, mert 3 hete terveztük h jövünk adást felvenni, de úgy szóltak reggel, hogy akkor délután megyünk... hát okéééé :D
Úgyhogy hazaestem fél 11-kor, be az ágyba, kifelé fél 7-kor és leültem a gép elé írni és már 8:50 van. Tök jó... ennyi idő alatt megírhattam volna a töriesszét is, na mindegy :D A képek mind az Instagram oldalamról száramaznak, kövessetek ott is! Legyen szép napotok, próbáljatok ti is élményekkel gazdagodni lépten-nyomon! Az élet egy olyan játék, ahol mindent csak egyszer lehet, utána nagyon nehéz egy lehetőséget újra megnyerni. Hajrá, ki a buborékból!
0 Comments
Leave a Reply. |
Details
ArchivesCategories |